TELEPÜLÉSTÖRTÉNET

Jósvafő a Jósva-, Kecső-, Kajta-, és Tohonya-patakok összefolyásánál, erdőborította sziklás hegyoldalak által körülzárt völgyben található. A ma alig több, mint 300 lelket számláló Jósvafő, az Aggteleki Nemzeti Park központi települése, a világhírű Baradla-barlang jósvafői kijáratától kb. 1 km-re található. A falu földrajzi fekvésével, kiváló természeti adottságaival, barlangjaival, az e vidékre jellemző hagyományos paraszti életformát szinte változatlan formában elénk táró tájházával, a századelőn épült népi lakóházaival és gazdasági épületeivel, valamint ipar- és kultúrtörténeti emlékeivel jellegzetes hangulatot áraszt.

A község neve először Ilsuafey formában egy 1272-es oklevélben szerepel. Zsigmond király 1399. október 24-én kelt iratában már a település részletes leírását találjuk. Az oklevél egy működő hámor és egy torony nélküli kőtemplom leírását is tartalmazza. A mai templom erődfallal körülvett, belsejét festett kazettás mennyezet díszíti, de figyelemre méltó a karzat, a szószékkorona és a padelők díszítése is. 
A templom fölötti dombon helyezkedik el a különálló harangtorony, a fejfás emlékpark, a református és az izraelita temető.
A település műemléki jelentőségű ófalui részében található a Tájház, a szálláshellyé átalakított egykori középső vízimalom és a torony alatt elhelyezkedő háromosztatú tornácos népi lakóház, az erdei iskolai bázishelyként működő parókia épülete, a Kúria Oktatóközpont és Hucul Lovasbázis, valamint a Huszita ház 
A falu főterén találjuk a községházát, a művelődési házat, a Turul-madaras hősi emlékművet, az 1848-as és 1956-os forradalom tiszteletére, ill. az államalapítás emlékére állított kopjafákat, a milleniumi emlékparkot, valamint a Baradla Galériát.
A település környékén több nevezetes barlang is található. 1927-28-ban Kaffka Péter mérnök irányításával vízszintes tárót fúrtak a Baradla-barlang Óriások Termének folytatásában felfedezett barlangszakaszba. Kessler Hubert vezetésével a barlang bejárata előtt létrehozták a Tengerszem Szállót és a Tengerszem-tavat, valamint kiépítették az elektromos hálózatot a barlangban. Ezzel Jósvafő bekapcsolódhatott a barlangi idegenforgalomba.  
A Dr. Jakucs László vezetésével 1952-ben feltárt Béke-barlang gyógyhatású levegőjének hasznosítására 1964-ben mesterséges tárót hajtottak ki Jósvafő határában, a barlang végponti termébe, ahol a közelmúltig szervezett barlangi gyógyterápia működött.
A településtől északi irányba nyíló Tohonya-patak völgyében található, az 1950-es években felfedezett és feltárt Kossuth- és Vass Imre-barlang. 
Jósvafő napjainkban különböző típusú szálláshelyekkel és turisztikai-ökoturisztikai programokkal várja az idelátogatókat.
Az Aggteleki-karszt mintegy 20.000 hektárnyi területét, jellegzetes felszíni és felszín alatti formáinak, forrásainak, vízfolyásainak, vegetációjának védelme érdekében 1978-ban tájvédelmi körzetté, majd 1985-ben nemzeti parkká nyilvánították. A térség különféle kialakulású, változatos formájú, ásványkiválásokban gazdag, élővilágáról, régészeti és őslénytani leleteiről nevezetes mintegy 270 barlangja (együtt a Szlovák- karszt barlangjaival) 1995 óta - természeti értékeink közül elsőként- az UNESCO Világörökség listáján képviseli Magyarországot.